Képek

Van még néhány gondolatom, amit le is fogok írni, amint kellően lelkes leszek.
Egyelőre a képekkel szöszölök, és töltögetem őket - első körben - ide és ide.

Utolsó napok

Szombaton este találkoztunk Iláékkal és együtt töltöttünk három napot. (Figyelem, Napszemüveg örs! Zerge talált magának titulust, már csak fel kellene vennünk Őt! Érik egy taggyűlés.)
Megnéztük a Belém tornyot, persze nem csak a könyvben.Ha már ott voltunk, szerettünk volna bemenni a Szent-Jeromos kolostorba is, de esküvőt tartottak a templom részében, és valamilyen konferencia volt a másik részben, ezért sajnos csak kívülről tudtuk megnézni.
És most mesélem el, hogyan működik a tájékoztatás a múzeumokról. Portugáliában vasárnaponként viszonylag sok múzeum ingyenes. (Éljen! Éljen!) Portoban és környékén lehet szerezni egy tök jó összefoglaló prospektust, amiben benne van minden környékbeli látnivaló nyitva tartással, belépő árakkal, és tájékoztatással arról, hogy mikor nem kell fizetni. Itt az volt a beugratás, hogy a free-nek jelzett múzeumok néha mégsem voltak azok, és ha már ott volt valaki, akkor valószínűleg befizette azt a pár eurót.
Lisszabonban és környékén ezzel szemben nem találtam a portoihoz hasonló prospektust. Akkor tudtam meg mi ingyenes, ha konkrétan rákérdeztem a turista irodában. Mindenhol titkos infóként kezelték: pl. állt előttem Sintraban egy pár, akik fizetni szerettek volna, de a belépő mellé visszakapták a pénzüket. Mikor megkérdezték miért, annyi volt a válasz, hogy grátisz, és mikor erre is rákérdeztek, hogy miért, akkor újra csak ugyanezt a választ kapták. Értem én, hogy nem akarják hirdetni (értem én, hogy nem akarják hirdetni?), hogy a turisták ne csak vasárnap csődüljenek be a látnivalókba, ugyanakkor szerintem nem volt korrekt, hogy a konkrét kérdésre sem válaszoltak. Nade éljen a Lonely Planet, ami megmondja a tutit! :)

Visszakanyarodva az utolsó napokhoz: voltunk Évoraban, ahol rettentő meleg volt, és annyira égetett a nap, hogy nem tudtuk igazán élvezni a városi sétát. Ezt sajnálom kicsit, mert ennek a városnak teljesen más hangulata van mint az eddig látottaknak. Itt nem fehér-kék a házak színe, hanem fehér-sárga. Nagyon kellemes.

Strandoltunk is az óceán partján a kemping mellett,

és az Arrábida Természeti Parkban.


Ezúton is le a kalappal a többiek előtt, akik megfürödtek a szerintem rohadt hideg óceánban.

Voltunk helyi éttermekben, persze csak Era kedvéért. :) Tudom, illett volna kipróbálni más ételt is, de muszáj voltam újra Bacalhau com Natas-t enni. Ez az az étel, amiről már írtam egyszer: sózott tőkehal burgonyával és tejszínnel összesütve.
Illetve az utolsó napon minél több sütit próbáltunk letesztelni. Továbbra is állítom, hogy a magyar sütik jobbak. A portugálok jóval több cukrot és tojássárgáját tesznek a süteményekbe, ami néha még nekem is sok, pedig én nagyon tudok cukrot cukorral enni.

Ezekkel az édes élményekkel a tarsolyomban jöttem haza.
Bizony! Már itthon vagyok. Mondtam én, hogy gyorsan elszalad majd az idő!

A Napszemuveg ors vezetoje, dobosa, es nemtudommilye (tenyleg! Zerge orsi tag?) mar Sintraban andalog. En egyelore a helyemen ulok, az alcochete-i konytarban. Este talalkozunk! Na-naa-naaaaa!!! :))))

Mas.
Azt mondta a Nagypapam: "Fiacskam, aztan figyelj oda, nehogy elfelejts hazajonni!"
:)
Figyelni fogok.

csak egy egyszeru hetkoznap

He-he! :)))

Tudtam, hogy ki fogok kapni az elozo bejegyzesemert. :)

Es nana, hogy direkt volt!

Azt mar irtam, hogy a farm kornyeken hatalmas elkeritett teruletek vannak, ahol lovakat es bikakat nevelnek, vagy kukoricat, zabot es nemtommiket termelnek. Szoval van egy ut, azon lehet kozlekedni, jobbra-balra vegtelen kerites.

Az volt a feladat, hogy hat kancat es egy csikot vigyunk be a mezorol a hazhoz. Kb. harom kilometer az uton. Osszegyujtottuk a lovakat, es vartunk ket fiura, akik segiteni jottek. Szerencsere kestek, igy nem tudtunk a elindulni a megbeszelt idopontban. Ott alltunk tehat a mezon, meg a keritesen belul. Egyszer csak valami furcsa robajt hallunk. A szabadsag mamoratol hajtva negy bohom nagy bika trappolt boldogan az uton. Hasonloak mint a lenti, csak tarkak, es meg nagyobb szarvuk volt. (tizszer ekkora! vagy nem is: szazszor ekkora!) A bikakat pedig a gazdajuk uldozte egy traktorral. :) Porszem hullott valahol a gepezetbe, es elszabadultak az allatok.

Szerencsenk, hogy nem indultunk elobb. Izgalmas randi lett volna: a lovak, a bikak es az emberek a korulzart uton. A lovak tuti, hogy elvagtatnak, mi meg ott maradunk a bikakkal, meg az oket uldozo traktorral. Vajon a bikak merre indultak volna? Felenk? Vagy a traktor fele? Vagy ezzel kar foglalkozni?

Hat csak ennyi tortent. :)

Szombattol ismet szabadsagon leszek, megnezem Sintrat es az oceant. Szerda tajekan szedulok vissza a farmra. Es varom Ilaek erkezeset. Bizony am! Itt vagyok a finisben!

Huuuuu! Ma majdnem voltak izgalmak! Ha lesz idom, elmeselem. :))

Nehany gondolat Lisszabonrol

Arra gondoltam, hogy negy nap nem lesz eleg Lisszabonbol, hiszen Coimbra es Porto is hagyott meg kerdojeleket az ott toltott napok utan. De meglepetesemre eleg volt a negy nap boven.
Igazabol ket varosresz fogott meg a Belem torony (http://hu.wikipedia.org/wiki/Bel%C3%A9m-torony) es kornyeken (http://en.wikipedia.org/wiki/Jer%C3%B3nimos_Monastery) kivul: Bairro Alto es Alfama. Az elobbi tipikus portugal varosresz, fado klubokkal, botanikus kerttel, ossze-vissza epitett utcahalozattal, a kiteregetett, szelben szarado ruhakkal, es a siklokkal, melyekkel a lusta turistak megsporoljak a hegymenetet.

(meg mielott megkapom Csabatol: ebbol HDR lesz majd, ha hazamegyek :)

Lisszabon is het dombra epult, mint Roma. Lehet menni fel es le, es fel es le, jo sokat. Szerencsere minden dombra epitettek kilatot, ezert nem szukseges kifizetni a belepot az egyik dombon allo Szent Gyorgy varba, eleg atsetalni egy masik kilatoba, ahonnan majdnem ugyanolyan jo a panorama.

De az a legtutibb, ha talalunk egy kellemes panoramaju sorozot.

(Era! Termeszetesen nem teszteltem MEG le az ettermet, aminek elkuldted a linkjet. De igyekszem beszerezni, es megosztani az elmenyt :)

A domboknal maradva meg egy gondolat: nem ertem miert nem lattam sehol domborzati terkepet. Hasznos lett volna neha. Vagy csak ki vagyok ehezve egy jo kis turara? :)

A masik varosresz, Alfama azert tetszett, mert szerencsere a portugalok meghagytak a morok epitette varosresz hangulatat. Szuk utcak illetve inkabb kozok, ahol az emberek az utcan foznek, es esznek, isznak...elnek. Viszonylag sok afrikai bevandorlo hagyomanyos, szines afrikai ruhakban. Ginjinha-t, azaz meggylikort arulo bodegak. Halszag. Kesobb - mikor mar majdnem vagy teljesen elkeszult az etel - hal illat. (hmm, az a fincsi bacalhau!)

Ennek a negyednek tok jo hangulata volt, mintha nem is a fovarosban, hanem valahol videken boklasznek.

Es kb. ennyi.
Az volt az erzesem, hogy a turistak megfolytjak ezt a varost. Mindenhol ott voltunk, mindent megkostoltunk, megtapogattunk, mindenhova bekukkantottunk es persze mindent lefenykepeztunk. Szegeny helyiek! Nem ertem, hogy birjak. Bar, ha arra gondolok, hogy mindent, de mindent megvettunk...
Masik banatom a programok hianya volt. A tobbi varosban mindig belebotlottam valamilyen szabadteri rendezvenybe, koncertbe, ami plusz hangultatot adott a napnak, a varosnak. Lisszabonban nem talaltam semmit. Persze lehet, hogy azert nem, mert az unnep miatt minden koncert az estekre koncentralodott. Pedig tok jo lett volna.
Viszont talaltam mast. Egy nagy bolhapiacot a varos kozepen. Itt aztan volt minden, ahogy illik: ocskasagok, bovlik, kincsek. Ha valaki szuvenirt akar venni, itt biztosan talal kedvere valot. Lehet hazavinni a csaladnak es a baratoknak zsebnaptart a `80-as evekbol, Lenin arckepes zaszlot, esetleg az arus nagymamajanak a portre- es eskuvoi fenykepet.

A negyedik nap vegen hajoval mentem vissza Alcochete-be. Huuu! Az jo otlet volt! Szepen ra lehetett latni a varosra. Nem ertem, miert hanyagoljak el a lisszaboniak a folyopartot. Mindenhol kikotok, csak a Belem kornyeken van normalis setalo es horgaszo partszakasz. (bezzeg Portoban! :)

Osszessegeben azt gondolom, hogy Lisszabon szep varos, erdemes raszanni nehany napot, csak talan szerencsesebb Porto elott megnezni.

Lisszabon

Mikor tervezgettem az utazasomat, probaltam figyelni arra, hogy kifogjak valahol egy unnepet, mert szerintem tok jol megmutatja az embereket. Vegre osszejott Lisszabonban.

Kis korites: minden varosnak van vedoszentje, es ennek a szentnek adoznak nagy banzajjal egyszer egy evben. Lisszabon vedoszentje Szent Antal, akit junius 12-13-an unnepelnek. Mivel kulonosen a jo hazassagok ugyeben valo kozbenjarasert tisztelik, ezert ezekben a napokban szamtalan eskuvot tartanak varosszerte. A hangulat (es az izlestelen diszites) kicsit hasonlit a magyarorszagi bucsuk hangulatara: az utcak feldiszitve, emberek jonnek-mennek, hurcoljak a vegoszent szobrat egyik templombol a masikba. Este pedig indul a buli: sorsatrak larmaja, kajaldak fustje, illata mindenhol.

Itt Alcochete-ben jovo szerdan lesz az unneples, de mar most diszitik az utcakat, allitjak a bodekat. Gyanitom a hetvege mar unneplessel, a sorsatrak tesztelesevel telik. :)

Kigyos sztori 2.

Termeszetesen csuszo-maszo baratunk megvarta, hogy visszaterjek Lisszabonbol es egyedul legyek a farmon. Ekkor kerult elo. Egyszercsak ott volt koztem es a nyitott lakasajtom kozott. Szivbajt kaptam. Ha bemaszik a kecoba, megorulok! Sehol egy aso, kapa vagy nagyharang (meg az is jo lett volna) amit hasznalhatnek, minden bezarva a lovakhoz. Csak egy sepru volt elol, a kecomban...
Ha elmegyek szerszamert, akkor szem elol tevesztem, es ismet nem fogjuk tudni merre maszkal. Hatraltam es vartam hogyan dont: bemaszik a huvos lakasba es elhelyezkedik valahol, vagy nekivag az udvarnak. Szerencsere szabad szellem volt, kis ido mulva elindult...a lakokocsi fele. O, ne! Kezdodik elolrol! Felmaszik a kereken es nem latjuk napokig. De kalandos kedvvel ebredt, igy tovabbindult, szerencsere az egyetlen kijarat iranyaba. Ekkora megszereztem a seprut, es probaltam terelgetni ot. Kozben azon gondolkodtam, hogy lehetne humanusan megoldani a helyzetet, anelkul, hogy ver folyna.
Es igen! Sikerult kisoprogetni a kapu alatt, bar mindig vissza akart maszni. Es a kapu vegen, mikor elert egy nagy lyukhoz, gyorsabb volt nalam, es vissza tudott pattanni az udvarba. Szerencsem volt, mert a szomszed eszrevette a kigyosoprogetesemet es jott segiteni egy asoval...
Nem reszletezem. Nagyon nem szerettem a kovetkezo perceket, es ertem mar Ruskat, a finn lanyt, aki miutan megolt a farmon egy hasonlo meretu kigyot, nem tert magahoz fel napig.

Az elmult idoszakban sok dolog nem tortent, ami nem is volt baj. Csendesen eldegelunk miota a finn lanyok hazamentek.

Tegnapelott erkezett egy francia lany. Mekkora volt az esely, hogy a lannyal ugyanazt a konyvet olvassuk, csak mas nyelven??? :) Hihetetlen!

Es hihetelen mennyire rosszindulatuak tudnak lenni az emberek. Gemma berli a farmot egy olasz csaladtol, akikkel nemreg osszeakasztotta a bajszat. Olyannyira, hogy a csalad az aram kikapcsolasa utan - ezert nincs aramunk - most a vizet akarja/fogja elvenni tolunk. Erdekes lesz.

Miert nem megyek el mashova? Mert Gemma segitett mikor bajban voltam, szoval itt a remek lehetoseg, hogy viszonozzam a kedvesseget.

(illetve bocsanat lelepek holnap nehany napra Cascaisba es Lisszabonba, de nem a mostani helyzet miatt, hanem mert ez mar regebben le volt fixalva)

Rankrontott a nyar is, 62,5 fok van a pinceben. Oke, tuloztam, de tenyleg rohadt meleg van. Ezert mostanaban komolyan vesszuk a sziesztat, 11 es 5 kozott nem dolgozunk a kertben, es altalaban benn, a hazban sem. A hosszu sziesztak kivalo lehetoseget teremtenek olvasni, tanulni. Gemmanak sok buddhizmusrol szolo konyve van, altalaban azokat olvasom, es a szeretetrol, bekerol, megertesrol, elfogadasrol szolo reszek kozott legyeket es szunyogokat utok agyon. Mar tudok ket legyet utni egy csapasra! :)

Ha mar az allatoknal tartok.

A mai reggelit egy kb. 1 meteres kigyo jovetele zavarta meg, aki - miutan felpattantunk az asztaltol (nem, nem sikitott egyikunk sem), es probaltuk kitalalni mit is kellene csinalnunk, ugyanis a zart udvarbol valahogy ki kell vinni, ha nem is magunk, de a lovak miatt mindenkeppen - bevette magat Adeli lakokocsija ala, na nem a foldre, hanem a kereken felkuszva a kocsi aljaba. Szegeny lany most otthon varja a szomszedot, aki remelhetoleg megoldja a helyzetet, mig mi Gemmaval eljottunk netezni a konyvtarba... Neha elonyos veterannak lenni. :)

Vannak mas allatok is, pl. a kicsi, fekete bogarak, akik csak engem szeretnek osszemarni, Gemma nem ismeri oket. Nem is ertem. Naponta tobbszor is megcsipnek, es a csipes sokkal nagyobb, viszketosebb, fajdalmasabb, gennyedzobb, (ebben a sorrendben) mint a szunyogcsipesek. Eljen a koromviragkrem, ami tok jo ezekre a csipesekre!

Es a bagoly!

Minden este megjelenik egy nagy bagoly, es ratelepszik az udvaron allo ket fa valamelyikere. Aztan jon-megy, vadaszik, magyaraz.

A lisszaboni repter nagyjabol velunk szemben van, latom a sok-sok gepet felszallni es eltunni Magyarorszag iranyaba. Azt hiszem varom mar, hogy ott legyek valamelyiken.

A fenti mondattal zartam ezt a bejegyzest elso korben, aztan elolvastam nehany nekem kuldott levelet.

Ime a valasz:

Nincs semmi gond, jol vagyok. Tenyleg. Szandekosan irok a negativ dolgokrol is (bar en nem erzem, hogy az elozo bejegyzes negativ hangulatu lett volna...), nem azert, hogy sajnaljatok, hiszen nincs is miert, hanem azert, mert naplot irok, es nem meset. :)

Hazudnek, ha azt akarnam elhitetni Veletek, hogy ezalatt az ido alatt csakis jo elmenyek ernek.

(pl. most egy fiu ul mellettem a konyvtarban, aki ugy szivja az orrat, hogy lassan rosszul leszek)

Ami tortenik, amit gondolok vagy erzek leirom. (ok, nem mindent...dehat maganelet is van a vilagon)

Szoval az uzenet: nyugalom, minden rendben! :)))

Junius 03-an osszepakoltam a cuccaimat, mert tovabb akartam allni a szomszed varosba, Montijoba, egy masik wwoof munkara. Delutan fel 4-kor ertem az uj helyre, es 3 oraval kesobb mar a regi szobamban - a Lusitano farmon - pakoltam vissza mindenemet a helyere.
Az tortent ugyanis, hogy hosszas keresgeles utan elertem az uj hely tulajat, aki kozolte, hogy most van egy nagy problemaja, nincs a varosban, de ha becsongetek a szomszedba, akkor ott majd kapok szallast. Ez nem volt szimpatikus, igy visszajottem a Lusitano farmra.
Szerencsere Gemmaval fel voltunk keszulve erre lehetosegre, mivel 2 nappal a koltozesem elott felhivta Ot egy lany, aki szeretett volna S.O.S. munkat kapni a farmon, mert mindenkeppen el akart jonni Montijo-bol. (kesobb kiderult, hogy a szomszed altal adott szobaval voltak problemak) Ugy valtunk el tehat Gemmaval, hogy barmi van hivjam fel Ot, es ha akarok visszamehetek Hozza. Tehat meg es mar itt vagyok a Lusitano farmon a lovakkal. :)

Edes elet (?)

Gemma szeretne egeszsegesen etkezni, vegetarianus, plusz nem eszik sot es cukrot. Probal hatni rank is, a mi konyhankban sincsenek termeszetes edesitoszerek, csak szacharin es aspartam tartalmu light lekvar. Ezeket egyebkent is utalom az izuk miatt, de miota olvastam, hogy katranybol keszulnek, egeszen biztosan nem eszem meg.
Persze vehetunk magunknak cukrot a boltban, de azt hiszem, ha most nem, akkor soha nem fogom kiprobalni ezt a dolgot.
Itt van tehat a remek alkalom, hogy teszteljem vajon cukorfuggo vagyok-e, vagy az "csak" rossz szokas, hogy amit csak lehet megedesitek.
Jelentem, nem konnyu cukor nelkul elni! Az elso napokban rossz ize volt mindennek: tea, tejeskave, nincs csoki vagy suti az ebed utan... El is voltam keseredve, en aki mindig szerencsesnek tartottam magam, hogy nem fuggok karos szenvedelyektol, megiscsak fuggok egytol. De ahogy telnek a napok egyre jobb ize van a cukrozatlan muzlinek, a bananos rizspornak, es mar sutit is tudok varazsolni: vajas toast kenyer (ebben tutira van cukor) banannal es fahejjal. Fincsi! De azert ha hazamegyek nem cserelem le a makosgubat.
Es ha mar a fuggosegnel tartok: jelenleg 3 dolog hianyzik igazan:
- a fekete tea meg mindig izetlen cukor nelkul
- internet, mert ez jelenti a kapcsolatot Veletek
- es a szabadsag.
Mert barmennyire szabad eletnek tunik amit jelenleg csinalok, nem az. Szeretem, hogy valtozatos; uj helyek, uj emberek, uj feladatok. Peldaul a jelenlegi farmon nem volt meg ket egyforma napunk. Egesz nap a termeszetben vagyunk, es a nap vegen mindig van latszata annak, hogy dolgoztunk. De! Az idommel nem tudok szabadon gazdalkodni, nagyon sokszor kell varni erre-arra, akkor es azt eszem, amit es amikor adnak. Jelenleg egy pici lakasban lakom, ahol a furdoszoba es a konyha kozos a ket finn lannyal, az agyam pedig a "nappaliban" van, tehat barmit hasznal a ket lany, mindig at kell vonulniuk az eletteremen.
Valaszolva Katus kerdesere, hogy mit tanultam eddig: tanulok nyugodtabban varni, a neha-neha felbukkano feszultsegeket (pl. a kozos lakassal egyuttjaro problemakat) jol kezelni, feloldani, es tanulom a toleranciat.
Ha ezekben fejlodom kicsit, mar megerte ez a par honap.

Alcochete

Valahol ott hagytam abba, hogy farmot valtottam.

Az uj hely Lisszabonnal szemben van, Alcochete-tol 12 km-re, a pusztaban (a kepen latszik milyen kozel van Lisszabon es a Vasco da Gamma hid).

Szamomra erdekes, hogy a fovarostol 20-25 km-re milyen hatalmas zold teruletek vannak. Persze ezek maganteruletek, ahol lovakat es szarvasmarhat tenyesztenek, bikat nevelnek a szornyuseges bikaviadalra, mindezt a parafatolgyek, es a magasfeszeltsugen veszkelo golyacsaladok arnyekaban. Mindennapi latvany, ahogy a ragadozo madar probalja levadaszni a verebeket, egereket, teheneket... (bocsi, csak kellett valami jol rimelo harmadik a vegere :)

Jelenleg negyen vagyunk: Gemma, a fonokno, ket finn lany (fantasztikus humorral), es en. Ja, es persze a lovak: harom nagy es egy ponilo a farmon, ot nagy lo es egy harom hetes csiko a pusztaban.

Es nyulak mindenutt! Amikor este jovunk haza az autoval mindig latunk baglyokat ucsorogni, nyulakat futkosni az uton. Van egy nyul, aki minden este ugyanott ul, majd mikor megijed az autotol, eliramodik, es csak fut-fut perceken keresztul, hatalmas testcseleket csinalva az dzsip elott az uttesten...

Honnan jarunk haza estenkent? A bikaviadal klubbol.

Mig az elozo helyen csak este volt aram (mar amikor jo volt a generator), itt egyaltalan nincs. :)

Ha tolteni akarjuk a telefonunkat, vagy szeretnenk laptopot, internetet hasznalni, akkor felkerekedunk es beulunk a varosi bikaviadal klubba. (azert ide, mert ez az egyetlen epulet, ahol nyugodtan ucsoroghetunk, olvasgathatunk sotetedes utan, illetve itt tud Gemma dolgozni a szamitogepen)

Az estek tehat ugy telnek, hogy ulunk a fustben, fejunk felett a teveben spanyol bikaviadal megy (itt ellentetben a portugallal megolik a bikat), egy csomo pasi pedig elvezettel figyeli, hogyan meszarolnak le egy allatot. Mi pedig probalunk nem odafigyelni.

Mit csinalunk napkozben?

Epitettunk keritest, szetvalogattunk butorokat, voltunk forgacsert a fatelepen, most pedig nehany napja folyamatosan hurcolkodunk az alcochetei lovasarra, ahol delelott 11-tol ejjel 1-ig ulunk a standon (mondom standon, es nem strandon :), es varjuk, hogy mehessunk vegre haza aludni.

Hova haza?

Ide:

Ez tortenik most velem, korulottem.

A terv szerint junius 3-an alkoltozom Montijoba, ahonnan ujra jelentkezem majd.

Addig is, akinek van kedve irjon! Nagyon szeretem olvasni a beszamoloitokat!

Obidos

Nem irok semmit, mert ugyis mindig csak a kepeket akarjatok. :)

Na jo, nem birom ki:

Nezegettem ma a turistakat itt Obidosban. A falu hosszukas, mint mondjuk a Balaton. A kozepen, hosszanti iranyban fut keresztul a fout, vele parhuzamosan alul es felul van meg egy-egy ut. Ezeket az utakat apro utcacskak kotik ossze. A fouton vegig boltok sorakoznak, rengeteg bovlival, kepeslappal, tudjatokmikkel. Az egesz falu nagyon bajos, rengeteg apro szepseg fedezheto fel mindenhol. Mit csinalnak a turistak? Hosszu, tomott sorokban vonulnak vegig a fouton, mintha madzagon huznak oket. Boltba be, boltbol ki. Kotelezo a vasarlas, jo sok szarral kell hazamenni, ahogy igazi turistahoz illik! A felso uton 2 emberrel talakoztam (allitom, hogy eltevedtek, mert a varfalra akartak menni), az also uton senkivel! No comment.

Alcobaça

Ha erre jarsz, okvetlenul nezd meg az alcobacai kolostort! Szanj ra egy fel napot, hogy legyen idod kivarni amig levonul egy-egy turista aradat, majd mikor magad maradtal, ulj ki a napra a kerengoben, vedd elo a taskadbol Ken Follett-tol a Katedralist vagy annak a folytatasat es olvass egy jot.
Hidd el nagyon klassz elmeny!

Mad Max, Crazy Cock, Dirty Ducks es a tobbiek (allatmese Verka es Bogi kedveert)

Becky, az angol lany kezdte. O adott vezeteknevet a Maxnak, a kutyanak, akinek a kedvenc jatekai a bakancs es a vodor. A vodort osszeharapja, majd erosen megrazza, mint ahogy a L´oreal reklamban latta, vegul bedobja a volgy aljaba, a satorozos reszre (nem tudom mennyire vicces, amikor satrak allnak ott...), hogy ket het mulva eloszedje, es kezdje elolrol a jatekot.
Es szeret, illetve csak szeretett jatszani a birkakkal, egeszen addig, mig egyszer holtan nem talaltuk az egyik birkat, mellette pedig Max tunodott, vajon miert nem jatszik mar vele ez a jo szagu pajtas. Temetni kellett. Ugyanazon a napon kiscica szuletett, erdekes modon csak egy. (Vajon mennyi ido amig egy lelek testet olt?)
A birkak pedig sokszor olyanok, mint a szamarak: beallnak egy sarokba es orakig nezik azt. Ilyenkor mire gondolnak?

Es ott van meg a DTV, azaz a Duck TV. A legjobb mozi, bar vannak filmek amikre azert nem cserelnem el.
Szoval a kacsak: hihetelen komolysaggal tudnak semmit nem csinalni. Van egy cseppnyi tavacskajuk, azt szoktak korbejarni olyan celtudatosan mintha mondjuk epp A-bol B-be tartananak a kiraly uzenetevel. Ballagnak egymas mogott a nagy tappancsaikkal. Mar csak a lodobogast utanzo tokhej osszeutogetese hianyzik a repertoarbol.
Amikor pedig kozeledik valaki egtelen ricsajt csapnak: "Hallo! Itt vagyunk! Itt! Nem latsz?! Vak vagy?! Hallo! Ehesek vagyuuunk!!! Segitseeeg! Neeeeee! Ne menj eeel! Hallo!!!!! $&%#$#!!!"
Mikor odarohannak a kozeledo alakhoz, a nagy kiabalas es pogozas kozepedte mindig beleesik valamelyik a toba, ahonnan igyekszik minel elobb kikecmeregni, nehogy lemaradjon a kajarol. :)
Edesek. Sajnos nehany het es vacsora lesz beloluk, de azt mar nem varom meg.

Illetve nem vartam meg. Tegnap elhagytam a farmot.


Jelenleg Leiriaban vagyok, egy onkentesmunkas kozosseg vendegszeretetet elvezem. Heten laknak egy baromi nagy kecoban a varos kozepen. Kellemes, kollegium hangulat uralkodik. Lazak, fiatalok. Feltoltenek az eneriajukkal. (amire szuksegem is lesz, ha ma bejutok a joga orara. Portugalul ugysem jogaztam meg :)
Eeeeees tegnap nem voltam am egyedul a varosnezesen! Cida, Felix es masik ket baratjuk eljottek Coimbrabol, hogy talalkozzunk! Ok voltak az elso CouchSurfing barataim, es tok jo volt Oket ujra latni.
Holnap meglatogatom a kedvenc templomomat, a Batalha-t, es megnezem, hogy Alcobacha-ban mitol olyan hires az a kolostor. Majd megerkezem Obidosba, ahol ket ejszakat toltok.
Szombaton pedig bekoltozom egy masik farmra.

Ez a farm Lisszabontol 30 km-re, keletre fekszik, a Tejo folyo tolcsertorkolatanak deli reszen.
Ez az: http://www.centro-lusitano.nl/

Internethez nem tudom mennyire jutok majd, turelmet kerek, igyekszem neha-neha elokerulni.